Horvátországban a február a karnevál jegyében zajlik. A tengermellék és a szigetek lakói különösen féltve őrzik a jelmezbe öltözés hagyományát, melynek gyökerei az időszámítás előtti időkre nyúlnak vissza. Egykor a csúf maszkokkal űzték el a rossz lelkeket a tavasz kezdetén az újjászületést szimbolizálva. Horvátország ma a busókhoz hasonló „zvoncarok” jelmezével büszkélkedhet leginkább, akik birkabőrbe öltözve kolompokkal körülvéve, szarvakkal a fejükön indultak csatába a rossz szellemek ellen. Ugyanezt jelképezi a babaégetés szokása, mivel a babák az előző év rossz történéseit testesítik meg, és elégetésükkel ér véget a karneváli eseménysorozat. Horvátországban rendezik Európa egyik legnagyobb karneválját, mégpedig Rijekában, ahova ekkor számos hazai és külföldi turista érkezik, hogy részt vegyen a karneváli őrületben. Rijekán kívül az Adria még számos más városkájának utcái is hullámoznak a jelmezes felvonulásoktól és a karneváli hangulattól.
